Kocsibehajtó és kiskapu egy rendszerben
A gépkocsibehajtó és a gyalogos bejárat azonos formanyelven készül, a köztük lévő falszakasszal és a pillérekkel együtt megtervezve.
Szolgáltatás
A kapu az a szerkezet, amelyet a legközelebbről néznek meg, és amelyet nap mint nap kézbe vesznek. Imre Pál lakatosmester 1973 óta készít kovácsoltvas kapukat úgy, hogy minden munka kézzel rajzolt tervből indul, és az arányai az adott épülethez igazodnak.
Ajánlatkérés
Egy kapu ritkán áll önmagában. A homlokzat elé kerül, a kerítés folytatásaként, a pillérek közé zárva. Ezért a jó arány nem általános szabály kérdése, hanem azé az épületé, amely mögötte áll.
A munka a rajzasztalnál kezdődik, nem a műhelyben.
A homlokzat tagolása, a nyílás szélessége és magassága, a pillérek és a lábazat együtt határozzák meg, milyen arányú kapu működik jól az adott helyen.
A rajz papíron készül, vonalzóval. Nem előre elkészített elemek összeválogatása, hanem az adott kapu saját rajzolata.
A terv méreteket és csatlakozási információkat is tartalmazhat, például a pillérekhez és a szomszédos kerítésszakaszhoz való kapcsolódásról.
A díszítés rajzolata és a szerkezet egyszerre készül el a terven, mert a kapunál a kettő nem választható szét.
Ugyanaz a mester felel a tervért és az elkészült munkáért, így a rajz és a kész kapu között nincs átadási pont.
Nem modellek, hanem elkészült munkák. Azt mutatják meg, hogyan változik a rajzolat és az arány, ha a kapu mérete vagy a beépítés helyzete más.
A gépkocsibehajtó és a gyalogos bejárat azonos formanyelven készül, a köztük lévő falszakasszal és a pillérekkel együtt megtervezve.
Kisebb nyílásnál a díszítés sűrűbb lehet, mert közelről nézzük. Az íves felső záródás a kapuoszlopok magasságához igazodik.
Boltíves nyílásnál a kapu felső íve a falazott nyílás vonalát követi. A rajzolat itt visszafogottabb, geometrikusabb.
Válogatás a műhely fotóarchívumából. A képaláírás csak ott nevez meg helyszínt, ahol az dokumentáltan azonosított.
Az előregyártott kapunak megvan a maga helye, és sok esetben jó választás. A különbség nem minőségi ítélet, hanem az, hogy mihez igazodik a kapu formája.
A kapu magassága, mezőosztása és a díszítés sűrűsége a homlokzathoz és a nyílásmérethez készül, nem fordítva.
A motívumok és a vonalvezetés az adott munkához születnek meg a rajzasztalon.
A két szerkezet egymás mellett látszik, ezért a felső vonal, a mezőosztás és a díszítmények egy tervben készülnek.
A pillérekhez, a lábazathoz és a meglévő szerkezetekhez való csatlakozás a terven méretekkel szerepel.
A tervet és a kész munkát ugyanaz a mester jegyzi, ezért a felelősség nem oszlik meg több szereplő között.
Attól, hogy a rajzolata és az arányai az adott épülethez és nyíláshoz készülnek, nem előre gyártott elemekből állnak össze. A terv kézzel, papíron rajzolódik meg, és ebből indul a munka.
Az épület homlokzata, a nyílás szélessége és magassága, a pillérek és a lábazat, valamint a csatlakozó kerítés vonala határozza meg. A rajz méreteket és csatlakozási pontokat is tartalmazhat.
Mert egymás mellett látszanak. Ha a mezőosztás, a díszítés sűrűsége és a felső vonalvezetés nem függ össze, a kapu és a kerítés két külön szerkezetnek hat ugyanazon a homlokzaton.
Nem. Minden munka saját tervrajzból indul. Az oldalon látható kapuk elkészült munkák fotói, nem termékfotók és nem előre választható modellek.
A kapu és a kerítés együtt adja ki az utcaképet, ezért érdemes együtt is végiggondolni. A kerítésekről külön oldal szól: kovácsoltvas kerítések.
Telefon
+36 20 263 7970Műhely
1214 Budapest, II. Rákóczi Ferenc út 185.Látogatás előzetes egyeztetéssel.
Telefonos egyeztetés